Magyar
Ha ingatlant vásárolsz, főszabály szerint az ingatlan forgalmi értékének 4%-át vagy köteles vagyonszerzési illetékként megfizetni. Ez alól természetesen vannak kivételek, illetve esetek, mikor illetékmentesség vagy illetékkedvezmény igényelhető. Az adózás alapja ezzel szemben a megszerzett jövedelem. Számításba kell venned, mennyiért szerezted meg anno az ingatlant, illetve mennyi költséged volt rajta azóta.
Forrás: Ingatlanos ügyvéd
Az adásvételi szerződés megkötése után a tulajdonjog átruházási kérelem benyújtásával párhuzamosan az adóhatóság felé is elindul az információ. Fontos kiemelni, hogy a NAV az ingatlan forgalmi értéke alapján számol illetéket és nem a vételár alapján. A forgalmi értéket a NAV értékbecslője állapítja meg, bár ez a gyakorlatban rendszerint megegyezik a vételárral.
A hatóság azonban elrendelhet helyszíni szemlét, ahol értékbecslőik kiszállnak az ingatlanhoz és felmérik a valós forgalmi értékét, ennek érdekében pedig szakértőket is bevonhat.
Az illeték lakásvásárlás és házvásárlás esetén ugyanúgy a megállapított forgalmi érték 4%-a, de legfeljebb 200 millió Forint. Emellett, ha az ingatlan értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az 1 milliárd feletti részre már csak 2%-os az illeték mértéke.
Ugyan az illetéktörvény az esetek túlnyomó többségében a fent említett 4%-kal számol, de ez alól is megállapít kivételeket. A visszterhes vagyonátruházási illeték kivételei között pedig kedvezményes, sőt, teljesen mentes eseteket is, melyeket minden esetben neked kell jelezned a megfelelő hatóságnál, így mindenképpen figyelj oda a határidőkre és szükséges nyomtatványokra!
Ez az illetékkedvezmény akkor alkalmazandó, ha a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül már adtál el ingatlant, és amit most szándékozol venni, a korábbi ingatlanodnál drágább. A szabály mögött az a feltételezés búvik meg, hogy az ingatlaneladás és vásárlás olyan közös okra vezethető vissza, mint a munkahelyváltás, vagy családgyarapodás. Ha kinőttétek a kis lakást, értelemszerűen újat kell vennetek, de ha a munkád miatt költözöl, akkor is elképzelhető, hogy eladod a régi házad.
Cserepótló vétel esetén csak a két ingatlan értékkülönbözete után kell illetéket fizetned – ez esetben is a forgalmi érték, nem pedig a vételár lesz mérvadó. Amennyiben az újonnan vásárolt ingatlan forgalmi értéke alacsonyabb, akkor egyáltalán nem kötelező az illetékfizetés. Ha tehát tavaly eladtál 28 millió Forint értékű lakást és most egy 35 millió Forintos forgalmi értékű házat veszel, akkor a fizetendő illeték házvásárlás után a különbözet, azaz 7 millió Forint 4%-a. Ezzel szemben, ha a 35 millió Forint értékű házat adtad el, és a 28 millió Forint értékű lakást veszed, akkor nem kell illetéket fizetned.
Igénybe veheted az illetékkedvezményt akkor is, ha előbb megveszed az új ingatlant, és csak aztán adod el a régit, de csak akkor, ha erre 1 éven belül sort kerítesz. Ha a vásárlást követő 365 napon belül nem adtad még el a régebbi ingatlant, akkor elesel ettől a lehetőségtől.
Ha még nem töltötted be a 35-öt, az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió Forintot, és első ízben válsz lakástulajdonossá, akkor az illeték felét, azaz csak 2%-ot kell fizetned. A kedvezmény a lakás teljes értéke alapján számolandó, tehát abban az esetben elesel tőle, ha például 15 millió Forint értékben csak résztulajdonosává váltál vagy egy 16 millió Forintos ingatlannak. Elesel ettől a kedvezménytől akkor is, ha minimum 50%-ot elérő tulajdoni hányadot birtokoltál korábban bármilyen lakástulajdonból, vagy volt az ingatlan-nyilvántartásban olyan bejegyzett vagyoni jogod, mint például a haszonélvezeti jog.
Amennyiben lakóház építésére alkalmas telket vásároltál, és vállalod, hogy 4 éven belül lakóházat építesz rá, nem kell illetéket fizetned.
Ugyanez érvényes, ha újonnan épített és 15 millió Ft-os forgalmi értéket meg nem haladó lakást vásároltál közvetlenül az építtető vállalkozótól, azaz beruházótól. Ha a lakás forgalmi értéke 15 és 30 millió Ft közé esik, akkor csak a 15 millió fölötti értékre kell 4%-os illetéket fizetned. 30 millió feletti forgalmi érték esetén megszűnik az illetékkedvezmény.
Mentesülsz az illetékfizetés terhétől, ha családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával vásároltál lakást. Az illetéket utólag azonban meg kell fizetned, ha a határidő lejártáig nem teljesült a gyermekvállalás, vagy ha gyermekvállalás teljesítése nélkül bármilyen okból még határidő előtt visszafizetted a CSOK-ot. Kivétel ez alól, ha a gyermekvállalás kedvezményben részesülő egészségi állapota miatt hiúsult meg.
Adásvétel esetén, ha egyenes ági rokonok, illetve házastársak közötti zajlik, semmilyen illetéket nem kell fizetned. Egyenes ági rokonságnak minősül nemcsak a szülő-gyerek, de a nagyszülő-unoka viszony is. Nem egyenes ági rokonság azonban a testvérkapcsolat, vagy a nagynéni/nagybácsi és unokaöcs/unokahúg közti kötelék. Ilyenkor nem lehetséges a vagyonszerzési illeték elengedése.
Amennyiben ingatlan ajándékozás mellett döntötök, vételárat ugyan nem kell fizetned, de az ingatlan forgalmi értéke alapján 9, illetve 18%-os illetéket igen. Az ajándékozási illeték 9% lakástulajdon és termőföld esetén, a nem lakás jellegű ingatlanok vásárlásakor pedig 18%.
Gyakran előfordul, hogy egy lakást annak ingóságaival együtt adnak el. Ha ezek értéke jelentősebb, érdemes kettébontani az adásvételt egyszer az ingatlan adásvételi szerződésére, egyszer pedig az ingóságok adásvételi szerződésére. Utóbbiak után ugyanis nem kell illetéket fizetned.
Amennyiben első ízben vásárolsz lakást, kérelmezhetsz az illeték összegére 12 hónapos részletfizetést a NAV-nál.
Először is, nem biztos, hogy kell adóznod. Akkor vagy köteles SZJA-t fizetni a lakáseladás után, ha kevesebb, mint 5 éve birtoklod csak a szóban forgó ingatlant, és volt az eladáson jövedelmed. Ha már több, mint 5 éve szerezted az ingatlant, akkor semmilyen adózási kötelezettséged nincs.
Amennyiben 5 éven belül adod el az ingatlan, akkor sem a vételár, vagy az ingatlan forgalmi értéke, hanem a megszerzett jövedelem után teszed. Már, ha valóban volt rajta jövedelmed. Az ingatlan vételárából vond ki annak szerzéskori vételárát, és minden olyan értéknövelő beruházást, amit számlával igazolni tudsz. Ide tartozhatnak az ügyvédi, közjegyzői díjak, a korábban befizetett vagyonszerzési illeték is, illetve felújítási költségek vagy akár a nyílászárók cseréje.
Persze nem biztos, hogy adásvétellel jutottál hozzá korábban az ingatlanhoz. Öröklés, vagy ajándékozás esetében vételár helyett indulj ki abból az összegből, amit az illeték megállapításánál a NAV meghatározott. Ha illetékmentesen szerezted az ingatlant, akkor öröklés esetén a hagyatéki leltárban szereplő összeg lesz mérvadó, ajándékozás esetén a mostani bevételed 75%-a.
Értelemszerűen, csak akkor kell adóznod, ha a költségeid levonása után még “pluszban vagy”. Azaz magasabb áron adtad el az ingatlant, mint amennyit összesen fordítottál a vásárlására és beruházásokra.
A fenti kivonással kiszámolt adóalap tovább módosul attól függően, mennyi idő telt el az ingatlan megszerzése és eladása között. A megszerzés évében, illetve az azt követő esztendőben még ennek a kiszámolt összegnek a 100%-a után adózol. A második évben már csak 90%-a, a harmadik évben 60%-a, a negyedikben csupán 30%-a után.
Az adó mértéke pedig – hiszen személyi jövedelemadót fizetsz a lakáseladás után – 15%.
Ha nem szeretnél elbíbelődni a számolgatással, használd a NAV ingatlan adózás kalkulátorát! Az adatok összegyűjtését ugyan nem tudod megspórolni, de a számításban megbízható támpontként szolgál.
2015-ben vásároltál 30 millió Forintért lakást, ahol 1.2 millió Forintért kicserélted a nyílászárókat.
